a héten, egyik reggel, Bp-Krisztina krt. elindulunk a lámpától, a sávom (a belső) üres előttem, gyorsítok. a külső tele, lassan gurulnak. ismerem a forgalmat és az autósokat, éreztem, h vki ki fog jönni, de azt gondoltam a tükör és az index használata normális. naív vagyok... az előbb felsorolt eszközök használatának mellőzésével 3-4 autóval előttem egy fehér orr kiugrik a sorból. egészen kiváló a reakcióidőm, és jó a fékem, satu. kormány lehelletnyit balra húz, csak annyira, h ne sodródjak frontális ütközésileg a szembesávba. a bal hátsó sárvédője és az én lökhárítóm jobb sarka egy vonalban. ha nem húzok a kormányon, ha nem ilyen gyors a reakcióidőm, meg még százésszáz ha, akkor úgy televágtam volna, h tömegbalaset történik, mert akár keresztbe is fordíthattam volna...
az oktatóm azt mondta annakidején, h akkor vezetsz JÓL, ha nem csak a saját, hanem mások hülyeségeit is ki tudod védeni. kivédtem. most akkor jól vezetek? azt hiszem nem is ez számít. hanem hogy mért nem lehet körülnézni kicsit!?

még ha Jaszkari Béla lett volna akkor megértem. vagy Tatterfaktor Frigyes, akkoris. de emberünk egy 50környéki könyvelő-tipusú pasi volt, akitől az ember pont nem várna felelőtlenkedést... francért kell fölvinni korán reggel a vérnyomásomat!? megérdemelné az ilyen hülye, hogy megegyem a máját nagyszemű babbal...